Szekszárd » Általános igazgatás

- Termőfölddel kapcsolatos - kérelemre induló
- Végrehajtással kapcsolatos - hivatalos megkeresésre
- Bírósági megkeresésre
- Egyéb - hivatalos megkeresésre

- a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II.18.) Korm. rendelet
- a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
- a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény
- a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
- a hagyatéki eljárásról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény
- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

A termőföldről szóló törvény (Tft.), valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) alapján fennálló elővásárlási jog esetén a termőföld vagy a tanya tulajdonosa az ingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosultakkal közölni, kivéve, ha az ajánlat az első helyen álló elővásárlási jogosulttól érkezett. Ez a kötelezettség csak az elfogadott ajánlatra terjed ki.
Az ajánlatot teljes terjedelmében kell közölni. A közlésből ki kell tűnnie annak is, hogy az ajánlattevő elővásárlásra jogosult-e, és ha igen, a Tft.-ben, illetve a Ptk.-ban meghatározott melyik jogcímen.
Az ajánlat közlése az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) polgármesteri hivatala, illetve a körjegyzőség székhelyén a körjegyzőség (a továbbiakban együtt: polgármesteri hivatal) hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel, a körjegyzőséghez tartozó többi településen pedig a helyben szokásos módon történik. Más jogszabályban meghatározott elővásárlási jog esetén a jogosultat az ajánlatról írásban kell értesíteni.
/Elővásárlási jog esetén: Az eladó az ajánlat egy eredeti példányát az ajánlatnak a jegyző részére történő megküldésével, illetve átadásával egyidejűleg köteles a Magyar Állam nevében elővásárlási jogot gyakorló Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) részére postai úton, tértivevénnyel megküldeni, vagy személyesen átadni (a továbbiakban együtt: közölni). Ha az ajánlat tulajdonostárstól érkezik, az ajánlat egy eredeti példányát csak az NFA-val kell közölni./
E rendelkezéseket nem kell alkalmazni a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet árverezése során.
A jegyző az ajánlatot a beérkezéstől, illetve az átvételtől számított 8 napon belül a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára 60 napra kifüggeszti. A jegyző a benyújtott ajánlat mindkét példányára rávezeti a kifüggesztés, valamint a levétel időpontját. Az elővásárlásra jogosultak értesítése céljából az ajánlat kifüggesztésének tényéről tájékoztatót kell közzétenni a központi elektronikus szolgáltató rendszer keretében működő kormányzati portálon.
Az elővásárlásra jogosult a kifüggesztés kezdőnapját vagy jogszabályban meghatározott esetben a közlés napját követő 60 napon belül az ajánlatot elfogadó, illetve az elővásárlási jogáról lemondó jognyilatkozatot tehet. Az elővásárlási jogról való lemondásnak kell tekinteni, ha a jogosult nem nyilatkozik. A nyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, melynek tartalmaznia kell azt is, hogy a nyilatkozattevő a törvényben felsorolt mely jogcímen gyakorolja az elővásárlási jogot. Az elővásárlásra jogosult a nyilatkozatot a jegyzőnek postai úton, tértivevénnyel megküldi, vagy az átvétel dátumát feltüntető átvételi igazolás ellenében átadja.
Az előhaszonbérleti jogra is a fenti szabályok irányadók.

- az 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről;
- a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény
- a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II.18.) Korm. rendelet
- a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásával összefüggő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 55/2006 (VII.27.) FVM rendelet

Az ügyintézés helye:
Közigazgatási Igazgatóság
Igazgatási és Ügfélszolgálati Osztály
7100 Szekszárd, Béla király tér 8. - Ügyfélszolgálat
Tel.: 74/504-179

Ügyfélfogadási időpontok:
Hétfő és szerda: 8:00 - 12:00-ig, 13:00 - 16:00-ig
Péntek: 8:00 - 12:00-ig,

Benyújtandó iratok:
- kérelem
- az ajánlat egy eredeti és egy másolati példánya
- az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolása

A benyújtás módja: az ügyfél postai úton, tértivevénnyel megküldi, vagy az átvétel dátumát feltüntető átvételi igazolás ellenében átadja.

Ügyintézési határidő: 8 napon belül kifüggesztés 60 napra (előhaszonbérleti jog esetén a kifüggesztés 15 napra történik)
Az eljárás igazgatási szolgáltatási díja: 1750,- Forint, melyet az ügyfélszolgálaton kapott csekken kell befizetni.

A vadkárral kapcsolatos jegyzői eljárásra az ingatlan fekvése szerinti jegyző illetékes

A vadkár fogalma: A jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét. A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott.

A vadkárügyben induló jegyzői eljárás menete: Vadkár megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől – folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől – számított harminc napon belül kell közölni a kárért felelős személlyel. Ha a károsult és a kárért felelős személy között a közléstől számított 8 napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől nyolc napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárbecslési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye.

Szakértő kirendelése: A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő végezheti. A szakértőt a jegyző nyolc napon belül rendeli ki. A kár becslését – a kirendeléstől számított nyolc napon belül kell lefolytatni. A kárbecslést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az (1) bekezdésben előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni.

A jegyző eljárása a szakértői vélemény alapján: A jegyző a szakértői vadkárbecslési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan.
Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés (eljárási költség) összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja.

Ha a felek között nem jött létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti.
A károsult az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Mezőgazdasági vadkárt a vadkárbecslési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni:

a) őszi gabona október 1.–augusztus 15.
b) tavaszi gabona április 1.–augusztus 1.
c) kukorica április 15.–november 30.
d) burgonya április 15.–október 15.
e) napraforgó, szója április 15.–szeptember 30.
f) borsó március 1.–augusztus 30.
g) szőlő, gyümölcsös egész évben

Kapcsolódó jogszabályok
- a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
- a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet

Ügyintézés:
Az ügyintézés helye:
Közigazgatási Igazgatóság
Igazgatási és Ügfélszolgálati Osztály
7100 Szekszárd, Béla király tér 8. - Ügyfélszolgálat
Tel.: 74/504-179

Ügyfélfogadási időpontok:
Hétfő és szerda: 8:00 - 12:00-ig, 13:00 - 16:00-ig
Péntek: 8:00 - 12:00-ig,

Megelőlegezendő eljárási költség:
1.) Eljárási illeték: 3000,- Ft, melyet illetékbélyegben kell leróni a benyújtott kérelmen.
2.) Szakértői díj

A marhalevél hatósági bizonyítvány, amely igazolja az állat tulajdonjogát, továbbá azt, hogy az állat(ok) forgalomba hozatalának, más település területére vagy – külön jogszabály alapján elrendelt zárlat esetén – a tartási helyéről más tartási helyre történő szállításának állategészségügyi hatósági korlátozó intézkedés miatt nincs akadálya.
A marhalevél fajtái: a) belföldi egyedi marhalevél: b) belföldi közös marhalevél: c) külföldi marhalevél:

Az állattartó az alábbi esetekben köteles a tartás, szerzés vagy elidegenítés helye szerint illetékes jegyzőnél az állat tulajdonjogának és forgalomképességének igazolására marhalevelet váltani:
- a zárt körülmények között tenyésztett, vadon élő, hasított körmű haszonállatok (pl. vaddisznó, dámvad, őz, szarvas, muflon) részére – korukra való tekintet nélkül –,
- a külföldi marhalevéllel továbbtartásra vagy tenyésztésre behozott állat(ok) részére – a külföldi marhalevél egyidejű bevonásával – beérkezésüktől számított nyolc napon belül;
- a közös marhalevélen jelzett állatokból azokra, amelyek értékesítése egyedenként vagy kisebb csoportokban történik.

A jegyző az állattartó kérelmére egyedi vagy közös marhalevelet állít ki, és azon irányítási intézkedést, állategészségügyi igazolást jegyez fel, illetőleg a jogszabályban foglaltak szerint lejegyzést végez.
A jegyző a marhalevelet csak abban az esetben állítja ki, ha az állattartó az állatát, állatait az állategészségügyi és az állattenyésztési jogszabályoknak megfelelő, külön jogszabály szerint meghatározott jelöléssel látta el, vagy jelöltette meg.
A marhalevél-kötelezettség alá eső állatok tulajdonjogában bekövetkezett bármely jogcímen történő változást annak helye szerint illetékes jegyzőnél a tulajdonjogot átruházó köteles bejelenteni.
A kiállított marhalevelekről, az azokra jegyzett irányítási és egyéb intézkedésekről a jegyző köteles nyilvántartást vezetni.

Kapcsolódó jogszabályok
- a marhalevél kiváltásáról és kezeléséről szóló 21/1996. (VII. 9.) FM rendelet.

Ügyintézés
Az ügyintézés helye:
Közigazgatási Igazgatóság
Igazgatási és Ügyfélszolgálati Osztály
7100 Szekszárd, Béla király tér 8. - ügyfélszolgálat
Tel.: 74/504-179

Az ügyfélfogadási időpontok:
Hétfő és szerda: 8:00-12:00 óra, 13:00-16:00 óra
Péntek: 8:00-12:00 óra,

Az eljárás kérelemre indul.

Ügyintézési határidő: 10 nap

Eljárási illeték: 3.000 forint

Benyújtandó iratok:
- kérelem
- az állat tulajdonjogának igazolása

Az állat tulajdonát a marhalevél kiállításához az állattartónak az alábbiak szerint kell igazolnia:
a) marhalevéllel még el nem látott állat esetén
1. üzemszerűen működő gazdaságok a saját nyilvántartásuk kivonatával,
2. mezőgazdasági kistermelő esetében a kistermelő nyilatkozatával,
3. fegyveres erők és testületek, rendészeti szervek állatainál az általuk kiállított és az állat leírását is tartalmazó nyilatkozattal,
4. örökség vagy hagyományozás útján szerzett állat esetében az e tényt bizonyító okirattal;
b) marhalevéllel már ellátott állat esetén
1. az előző marhalevéllel,
2. a külföldi marhalevéllel.
- a jelölés igazolására
a 2. § b) pontjában felsorolt állatok esetében a megjelölést az állattartó saját maga is elvégezheti. Ez esetben jegyzőkönyvben köteles nyilatkozni a jelölés megtörténtéről és az alkalmazott jelről.

A találó köteles a talált dolgot a találástól számított nyolc nap alatt a dolog elvesztőjének, tulajdonosának vagy más átvételre jogosult személynek (a továbbiakban: jogosult) átadni, vagy a jegyzőnek beszolgáltatni.
A személyi tulajdon szokásos tárgyai körébe tartozó dolgoknak a jegyzőnek való beszolgáltatásakor a találó nyilatkozni köteles arra nézve, hogy igényt tart-e a dolog tulajdonjogára. A találó igénybejelentéséről a jegyző igazolást ad.
Ha a beszolgáltatott dolog átvételére jogosult személy megállapítható, a jegyző a dolgot haladéktalanul átadja a jogosultnak.
Az olyan dolgot, amelynek az átvételére a jogosult személy nem állapítható meg, a jegyző a beszolgáltatástól számított három hónapon át megőrzi. Ha ez alatt az idő alatt a jogosult nem jelentkezik, a személyi tulajdon szokásos tárgyai körébe tartozó dolgot – ha ennek tulajdonjogára a beszolgáltatáskor igényt tartott – a találónak ki kell adni.
A találó a neki kiadott dolgot állagának sérelme nélkül használhatja, azonban nem idegenítheti el, nem terhelheti meg és használatát másnak nem engedheti át.
Ha a jogosult a találástól számított egy éven belül sem a jegyzőnél, sem a találónál nem jelentkezik, a találó a neki kiadott dolog tulajdonjogát megszerzi.
A tulajdonjog megszerzésével harmadik személynek a dolgot terhelő jogai megszűnnek.
Ha a jogosult a dologért a beszolgáltatástól számított három hónap alatt nem jelentkezett és – a személyi tulajdon szokásos tárgyai körébe tartozó dolog esetében – a találó a beszolgáltatáskor nem tartott igényt a dolog tulajdonjogára, a jegyző a talált dolgot értékesíti.
Ha a talált dolog – akár romlandósága miatt, akár pedig egyéb okból – nem tartható el, illetőleg nem őrizhető meg, a jegyző, illetőleg a hivatal vagy vállalat annak az értékesítéséről haladéktalanul gondoskodik. Ha a jogosult az értékesítés előtt jelentkezik, a dolgot részére ki kell adni, az értékesítés után történő jelentkezés esetén pedig a befolyt összeget kell neki kifizetni. Elveszti azonban a jogosult a dolog tulajdonjogára, illetőleg az értékesítés során befolyt összegre vonatkozó igényt, ha a találástól számított egy éven belül nem jelentkezik.
/Megjegyzés: A közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati, vagy más épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén talált dolgot a találó köteles a hivatal vagy vállalat alkalmazottjának azonnal átadni. Az ilyen dolog tulajdonjogára a találó nem tarthat igényt./

Kapcsolódó jogszabályok
- a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. tv. 129-132.§
- a talált dolgok tekintetében követendő eljárásról szóló 18/1960. (IV.3.) Korm. rendelet

Az ügyintézés helye:
Közigazgatási Igazgatóság
Igazgatási és Ügyfélszolgálati Osztály
7100 Szekszárd, Béla király tér 8. - ügyfélszolgálat
Tel.: 74/504-179

Az ügyfélfogadási időpontok:
Hétfő és szerda: 8:00-12:00 óra, 13:00-16:00 óra
Péntek: 8:00-12:00 óra,

Ügyintéző:
Kiss Márta
Telefon: 74/504-179
Ügyintézési határidő: a tájékoztatóban foglaltak szerint
Eljárás illetékmentes.

A) Üzletszerű ingatlanközvetítői, illetőleg üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenység folytatás engedélyezése iránti eljárás (névjegyzékbe felvétel)

Az üzletszerű ingatlanközvetítői, ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenység folytatását az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság engedélyezi.
Nem adható ingatlanközvetítői vagy ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői engedély annak,
a) aki büntetett előéletű,
b) aki az ilyen tevékenységtől eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll,
c) aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján vezető tisztségviselő nem lehet.

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet.
Illetékes a megyeszékhely szerinti városi önkormányzat jegyzője.

Kapcsolódó jogszabályok
- A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. tv.
- A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló
1993. évi LXXVIII. tv.
- Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 217/2009. (X.2.) Korm. rendelet
- Az üzletszerűen végzett ingatlanközvetítői, valamint az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenység folytatásának feltételeiről, az eljárás részletes szabályairól szóló
31/2009. (XI.18.) ÖM rendelet

Közigazgatási Igazgatóság
Igazgatási és Ügyfélszolgálati Osztály
7100 Szekszárd, Béla király tér 8. - ügyfélszolgálat

Hétfő és szerda: 8:00-12:00 óra, 13:00-16:00 óra
Péntek: 8:00-12:00 óra,

Eljárási illeték: 3.000,- Ft, melyet illetékbélyegben kell leróni.

Benyújtandó iratok:

- Szakképesítést tanúsító bizonyítvány hiteles másolata

- Hatósági erkölcsi bizonyítvány

- 30 napnál nem régebben kiállított közokirat, mely szerint a bejelentő köztartozásmentes, kivéve, ha szerepel a köztartásmentes adózói adatbázisban;

- kérelem illetékbélyeggel ellátva

Az ügyfél kérelmére a hatóság tény, állapot vagy egyéb adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki.
A hatósági bizonyítvány kiadására az általános illetékességi szabályokon túl az a hatóság is illetékes, amelynek
a) területén a bizonyítandó tény bekövetkezett, illetve az állapot tartott vagy megszűnt,
b) területén a bizonyítással kapcsolatos dolog van, vagy a bizonyítani kívánt időszakban volt,
c) nyilvántartása az adatot tartalmazza.

A hatósági bizonyítvány tartalmát – az ellenkező bizonyításáig – mindenki köteles elfogadni.

Kapcsolódó jogszabályok
- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 83.§
Ügyintézés:
Az ügyintézés helye:
Közigazgatási Igazgatóság
Igazgatási és Ügyfélszolgálati Osztály
7100 Szekszárd, Béla király tér 8. - ügyfélszolgálat
Tel.: 74/504-179

Az ügyfélfogadási időpontok:
Hétfő és szerda: 8:00-12:00 óra, 13:00-16:00 óra
Péntek: 8:00-12:00 óra,

Ügyintéző:
Kiss Márta
Telefon: 74/504-179
Ügyintézési határidő: 10 nap
Eljárási illeték: 3000 forint, melyet illetékbélyegben kell leróni

Benyújtandó: Kérelem illetékbélyeggel ellátva
Bemutatandó: személyazonosításra alkalmas okmány