|
KEOP-1.3.0/B/2F/09-11-2011-0002, KEOP-7.1.3.0/B-2008-0001 Szekszárd Megyei Jogú Város hosszú távon egészséges ivóvízzel való ellátása
Szekszárd város ivóvízellátását biztosító Lőtéri Vízmű vizében 1993 évben illékony klórozott alifás szénhidrogén szennyezettséget mutattak ki. A szennyeződés miatt az addig használt 4 kúttelepből mindössze kettő maradt üzemben. 2007-ben további két kúttelep kútjaiban ("CS" és CS1" jelű kutak) is megjelent a diklór-etilén szennyezés. A szennyeződés észlelését követő években elkezdődtek tényfeltáró vizsgálatok és értékelések az Országos Környezeti Kármentesítési Program keretében. A mentesítő rendszer létesítményeinek telepítése 2001. decemberére fejeződött be. A vizsgálatokat és a kármentesítés eredményeit értékelő szakértői jelentések, tanulmányok megállapították, hogy a jelenleg ismert műszaki megoldások alkalmazása nem teszi lehetővé a szennyeződés teljes eltávolítását a Lőtéri kutak vízéből, emiatt "
a jelenlegi kármentesítő eljárás mellett a szennyezés 10 év alatt eléri a Sió-parti kutakat is". Az OKI által kibocsátott szakvélemény szerint folyamatos kémiai jellegű veszély áll fenn, ami a fogyasztóra nézve komoly egészségügyi kockázatot jelent. A szennyező anyagok közül a vinil-klorid bizonyítottan rákkeltő hatású. Az OKI szakvéleménye szerint "
csak a vízkezelés technológia kiegészítő elemekkel történő ellátása ivóvízbiztonsági szempontból kevésbé preferálható
az optimális kockázatkezelést egy stabil és ismert minőségű új nyersvíz-bázis használatba vétele jelentheti". A projekt alapvető célja: Szekszárd város lakossága (közel 35.000 ember) részére egészséges ivóvíz biztosítása 7000 m3/nap átlagos és 10.000 m3/nap maximális vízfogyasztást alapul véve. A felmerült probléma kezelése érdekében lényegében két megoldási alternatívát vizsgáltunk. Az "A" változat más vízellátó rendszerhez (Mohácsi Vízműb) való csatlakozás, míg a "B" változat más vízbázisra való áttérés lehetőségét (Fadd(Dombori) - Bogyiszlói vízbázis) vizsgálta. Mindkét változat esetében a meglévő Szekszárdi Vízmű szükséges mértékű felújítását is terveztük. A beruházási és a fenntartási időszakban felmerülő közgazdasági költségek jelenértéke alapján a "B" változatot választottuk megvalósításra. A Duna-partra tervezett parti szűrésű kutakból kitermelt, a nyersvíz vas-, mangántalanító és ammónium-mentesítő vízkezelés és fertőtlenítés után a vízkezelő mű Bogyiszló külterületén való elhelyezésével és 20,8 km-es távvezeték létesítésével terveztük. Az ivóvíz a Szekszárdi Vízmű Bogyiszlói úti vízmű telep részleges gépészeti felújítása után kerül a vízelosztó hálózatba és övezeti vízellátásba. A kezeltvíz távvezeték 1 db 17 115 m hosszú NÁ 400 göv., P=16 bar-os csőkötésekkel. A zavartalan vízszolgáltatás biztonságát szolgálja a 4 x 500 m3-es kezeltvíz tároló. A távvezetékben a tervezett vízműtől továbbított víz 5,2 óra alatt jut el a Szekszárdi vízműig. Vízminőség romlást nem feltételezünk a törésponti klórozás után deklórozási céllal beépített GAC aktív szén szűrők miatt. Kezeltvíz-fogadás a Szekszárdi Vízmű Bogyiszlói úti vízmű telepén, meglévő 2x1000 m3-es kezeltvíz-tározóba történik. A tározóknál a kezeltvíz utóklórozásának, fertőtlenítésének lehetőségét a meglévő berendezések, klórozók korszerűsítésével biztosítjuk. A projekt megvalósulása esetén Fadd-Dombori-Bogyiszló területén 1 új vízbázis (8 db termelő kút), 1 db 10.000 m3/d kapacitású új vízmű létesül, 20.819 m NÁ 400 göv. távvezeték, 3.580 m D 200 KPE dekantvíz vezeték kerül megépítésre, valamint a meglévő vízmű tovább üzemelő eszközei felújításra kerülnek (2 x 1 000 m3-es tisztavizes medence, klórozó berendezés, villamos berendezések átalakítása, felújítása, udvartéri vezetékek cseréje, csatlakozó pontok kialakítása és a belső hálózat átalakítása, meglévő telepi irányítástechnika felújítása, átalakítása, SCADA rendszer kiépítése a hálózati felügyelettel együtt). Projekthonlap: http://szekszard-vizbazis.hu/site/ Aloldal: http://www.szekszard.hu/palyazatok/nyertes_eus_palyazatok_2009/vizbazis
Szerződések: KEOP-1.3.0/B/2F/09-11-2011-0002 KEOP-7.1.3.0/B-2008-0001
|
